Tartalomjegyzék
- Bevezetés
- Főbeszélgetés
- Következtetések
- Személyes vélemény
- Hivatkozások és források
1. Bevezetés
Az Asch egyetemesztesi kísérlet egyik legismertebb vizsgálata a szociálpszichológiában, amely arról tanulmányozza, hogyan reagálnak az emberek a csoportnyomásra döntéshozatal közben. Solomon Asch 1950-as években végzett ezzel a kísérlettel, amely célja volt megérteni, hogy az emberek konformnak lesznek-e egy hibás egyetértési következtetés mellett, még akkor is, ha a helyes válasz nyilvánvaló. Ez a blogbejegyzés részletesen bemutatja a kísérletet, elemzi az eredményeit, és vizsgálja, hogyan befolyásolja a csoportnyomás az egyén döntéseit a valós világban, mint például a munkahelyekben és iskolákban.
2. Főbeszélgetés
Az Asch egyenesítési döntési kísérlet
Az eredeti Asch kísérletben a résztvevők egy szobában találkoztak több kollaborátorral (színészek, akik mint együttes résztvevők játszották). Két kártyát mutattak be nekik: egy kártyán egyetlen egyenes látható volt, a másikon három különböző hosszúságú egyenes. A feladat egyszerű volt – meghatározni, hogy melyik a három egyenes közül felel meg az egyetlen egyenes hosszával. A résztvevők számára ismeretlenül a kollaborátorokat egyes esetekben unánimitást adó, de hibás válaszokat kellett adniuk.
Az egyszerű feladattal szemben körülbelül 75%-os arányú résztvevő konformált az elírásos többséggel legalább egy alkalommal a kísérletek során. Néhány résztvevő jelezte, hogy kétségbe került a saját érzékelésükkel, míg mások megengedték magukat, hogy ne legyenek különlegesek vagy ne színezzék el magukat a csoport ellen, ha ellentmondásokat vetettek.
Ez a kísérlet hangsúlyozza a szociális normák és csoportdinamikák erejét, amelyek befolyásolják az egyén döntéseit. Akkor is, ha a helyes válasz nyilvánvaló, a kizárás vagy megítélés félelme elősegítheti, hogy az emberek elhagyják az önálló döntésüket.
A valós életi körülményekben a csoportnyomás
Munkahelyi körülmények
A szakszerű környezetben a csoportnyomás gyakran megjelenik a találkozókon vagy együttműködő projektekben, ahol az alkalmazottak reménykedhetnek abban, hogy ne fejezzék ki eltérő véleményüket. Például:
- Példaként: Egy marketing csapat új kampányra vonatkozó ötleteket találkozik. Egy kezdő alkalmazott innovatív ötlettel rendelkezik, de nem osztja meg, mert a felsőbb tagok egyetértően hozzáállnak egy tradicionálisabb megközelítés mellett. A tapasztalt lenni vagy kihívni az irányítást félelme az alkalmazott konformitását okozza, lehetséges, hogy kreativitást szorít meg.
- Példaként: A teljesítménycsatoltak során az alkalmazott akadályozható, hogy egyetérteni fog, amit magának ellentmondóan véli, ha több társa hasonló nézetet fejez ki. Ez a konformitás a beleférni és konfliktus elkerülése miatt ered.
Ezek a példák bemutatják, hogyan szoríthatja a munkahelyi hierarchiák és a csoportgondolkodás a kritikai gondolkodást és a kreativitást.
Iskolai környezetek
Az oktatási környezetben a társas nyomás jelentős szerepet játszik azok viselkedésének és a tanulási választásaiknak formálásában:
- Példaként: Egy osztálybeszélgetés során egy tanuló tudja a helyes választ a kérdésre, de marad csendben, mert a társaik egy másik választ adtak. Ez a viselkedés a hibásnak tenni mások előtt vagy negatívan különlegesnek lenni félelme miatt jön létre.
- Példaként: A csoportfeladatok gyakran kompromisszumot igényelnek. Ha a csoport többsége egy kevésbé hatékony módszert választ, mások zavartan beleegyeznek abba, ahelyett, hogy vitába lépne.
Ezek az esetek hangsúlyozzák, hogyan szoríthatja a konformitás nyomása a személyes növekedést és a tanulási lehetőségeket a diákok között.
Miért konformálnak az emberek?
A konformitás okai sokoldalúak:
- Normatív befolyás: Az emberek konformnak válnak a társadalmi elfogadás érdekében vagy az elutasítás elkerülése érdekében.
- Információs befolyás: Az emberek keresnek útmutatást másokból, ha bizonytalanságban vannak.
- Kulturális tényezők: A társadalomok, amelyek a kollektivizmus felett az egyéni személyiséget hangsúlyozzák, magasabb szintű konformitást érhessenek elérni.
- Hatáskörű személyek: A hatáskörű személyek jelenléte erősítheti a megfelelési viselkedést, a feltételezett szakértés vagy hatalom miatt.
Ezek a tényezők segítenek megérteni, hogy miért is konformnak válnak akár okos, megbízható emberek is a csoportnyomás előtt.
3. Következtetések
Az Asch egyetemesztesi kísérlet mélyen megvilágítja az ember viselkedését a társadalmi befolyás alatt. Megmutatja, hogy az önálló gondolkodásunk nem vagyunk immunizálva a külső nyomásokra, különösen, ha egyértelmű többség körül vanunk. Vagyunk-e a munkahelyeken vagy az iskolákban, a csoport dinamikája jelentősen befolyásolja a döntési folyamatokat, gyakran optimális eredményeket nem eredményezve. A konformitás mechanizmusainak felismertsével lépéseket tehetünk az olyan környezetek kialakításához, amelyek nyitott párbeszédet, sokszínűséget és önálló gondolkodást elősegítenek.
4. Személyes vélemény
Saját nézőpontomból az Asch kísérlet fontos emlékeztetést jelent arra, hogy fontos területeken, ahol az emberek biztonságban érezhetők, ha különböző véleményeket szólnak. Mind a szakmai, mind a oktatási kontextusban a vezetők aktívan elő kell mozdítaniuk az inkluziót és a pszichológiai biztonságot a csoportnyomás negatív hatásainak csökkentéséhez. Emellett az óvodában kezdődő kritikus gondolkodási képességek tanítása befolyásoló lehet az emberek számára, hogy konformnak ne vássanak, amikor szükséges. Bár teljesen függetlenné válása a társadalmi befolyásoktól lehetetlen, a szembenlévő előfordulások felismerése segíthet jobb döntéseket hozni.
5. Hivatkozások és források
- Asch, S. E. (1956). Studies of independence and conformity: A minority of one against a unanimous majority. Pszichológiai Monográfiák, 70(9), 1–70.
- Bond, R., & Smith, P. B. (1996). Culture and conformity: A meta-analysis of studies using Asch’s line judgment task. Pszichológiai Közlemények, 119(1), 111–137.
- Myers, D. G. (2018). Szociálpszichológia (13. kiadás). McGraw-Hill Education.
- Példaképek szervezői pszichológiájából származó irodalom és interjúval gyűjtött tapasztalati bizonyíték.
